TÁJSEBGYÓGYÍTÁS

A felhagyott bányák után visszamaradt tájsebek gyógyítása nem csupán tájesztétikai, hanem elősorban ökológiai jelentőségű feladat: a Cica-homok bánya esetében a terület mélyen fekvő alja évtizedekig csapadékvízgyűjtőként működött, ezzel elvonva a csapadékutánpótlást a közvetlen közelben található Szépvíz-ér természetes vizes élőhelyeitől, amelyek mára kiszáradtak. A program során a Szépvíz-ér eredeti medre helyreállításra kerül.

A tájsebgyógyító és ökológiai helyreállító program célja:

  • a területen élő védett fajok megóvása áttelepítésekkel
  • a terület műszaki rekultivációja (feltöltése), ezzel a környék csapadékvízháztartásának helyreállítása
  • a terület tájba illeszkedő, ökológiai szempontból teljes értékű élőhelyként funkcionáló erdősítése

A program lépései:

  1. Tervezés, engedélyeztetés, ökológiai-természetvédelmi felmérés
  2. Védett állat- és növényfajok áttelepítése
  3. Előkészítő munkálatok
  4. Műszaki rekultiváció
  5. Fásszárú növényzet rehabilitációja

A Cica-homok bánya tájsebgyógyító és ökológiai helyreállító programjának műszaki rekultivációját a környezeti hatástanulmányokban meghatározott zaj-, por- és egyéb környezeti terhelés határértékeinek betartásával végezzük.

A műszaki rekultiváció során felhasznált töltőanyag:

A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. a Cica-homok bánya tájsebgyógyító és ökológiai helyreállító programjának műszaki rekultivációja során a hatályos egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyében engedélyezett „R5” jelű technológiából kikerülő minősített építési terméket, illetve az „R11” jelű technológiából kikerülő rekultivációs célú fedőanyag terméket fog felhasználni.

A rekultivációs tevékenység és a feltöltéshez használt anyag felszín alatti vizekre gyakorolt – esetleges – hatásainak vizsgálata érdekében hidrodinamikai és transzport modellezés készült, amelynek alapján a tervezett rekultiváció vízföldtani szempontból környezeti kockázatok nélkül elvégezhető.