CICA-HOMOK BÁNYA

A „Cica-homok bánya” néven közismert területen a bányászati tevékenység több évtizedes múltra tekint vissza. 1957-ben külfejtést telepítettek, majd a Katonacsapás és a Szépvíz-ér bányákból termeltek 1963. július 3-ig. Korabeli légifotók alapján 1961. áprilisában a jelenlegi bányagödör helyén még csak külszíni létesítmények (szállítópálya) és munkagépek látszanak az erdőművelésben álló területen. A rendelkezésre álló első írásos dokumentum a tatabányai Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség több bányatelek egyesítésével hozta létre az „Oroszlány VI. (Déli bányaüzem) – szén” védnevű bányatelket. Az következő évtizedek külszíni barnakőszén bányászati tevékenyégének eredményeként az 1993-98. évek között alakult ki a bányagödör jelenlegi formája, amint azt a Google Earth Pro 2001. augusztusában készült űrfelvétele mutatja.

A Veszprémi Bányakapitányság a 2004. október 1 – 2007. október 1. időszakra kérelmezett a széntelep kitermelésére irányuló műszaki üzemi tervet elutasította a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatósága szakhatósági hozzájárulásainak hiányában. A fellebbezést követő jogorvoslati eljárások évekig húzódtak végül a Kúria is elutasította a keresetet, majd az Alkotmánybíróság elutasította a panaszt. Ezzel a szénkitermelés a területen véglegesen megszűnt.

A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. 2021 óta a bányajog tulajdonosa a területnek: azóta a tájsebgyógyító és természeti rekultivációs program előkészítésén dolgoztunk, hogy aztán a jelenleg is zajló kivitelezési munkákat elvégezhessük.