Gyakran ismételt Kérdések

• Miért kell a Cica-homok bányát rekultiválni, ökológiai szempontból nem volt jobb a tó, mint vizes élőhely?

A Cica-homok bánya mélyen fekvő alja évtizedekig csapadékvízgyűjtőként működött, ezzel elvonva a csapadékutánpótlást a közvetlen közelben található Szépvíz-ér természetes vizes élőhelyeitől, amelyek mára kiszáradtak. A program során a Szépvíz-ér eredeti medre helyreállításra kerül, eredményeként a bányaművelési tevékenység előtti állapothoz hasonló, a jelenleginél kedvezőbb természetvédelmi állapot jön létre.

• Mivel töltik fel a bányaterületet, a feltöltés során kerülhet-e bele a környezetet károsító és veszélyes hulladék?

A válasz egyértelmű: semmilyen veszélyes, a környezetet károsító anyagot nem használunk. A program minden egyes lépése környezetvédelmi ellenőrzés alatt áll. A feltöltés során a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. hatályos egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyében engedélyezett „R5” jelű technológiából kikerülő minősített építési terméket, illetve az „R11” jelű technológiából kikerülő rekultivációs célú fedőanyag terméket fogjuk felhasználni. A rekultivációs tevékenység és a feltöltéshez használt anyag felszín alatti vizekre gyakorolt – esetleges – hatásainak vizsgálata érdekében hidrodinamikai és transzport modellezés készült, amelynek alapján a tervezett rekultiváció vízföldtani szempontból környezeti kockázatok nélkül elvégezhető.

• Mennyi ideig tartanak a munkálatok és mennyi idő alatt lesz a Cica-homok bánya területén látogatható természeti környezet?

A tájsebgyógyítás a jövő természeti értékeibe történő befektetés. A program műszaki rekultivációs (feltöltés) szakasza várhatóan 4-6 év, ezt követi a terület természeti rehabilitációja cserjékkel és fásszárú növényekkel. Ekkor az egykori Cica-homok-bánya területén kialakított természeti környezet már látogatható, de teljes környezeti rehabilitáció, az új élőhelyek kialakulása és a fajok megtelepedése a szukcesszió eredményeként még hosszabb időt vehet igénybe.

• A program során végzett munkálatok, például a szállítás és a munkagépek használata mennyire lesz zavaró a turisták számára és mennyire befolyásolja negatívan a környék növény- és állatvilágát?

A Cica-homok bánya tájsebgyógyító és ökológiai helyreállító programjának műszaki rekultivációját a környezeti hatástanulmányokban meghatározott zaj-, por- és egyéb környezeti terhelés határértékeinek betartásával végezzük. A szállításból eredő környezeti hatások tekintetében a levegőterhelés hatástávolsága 6,5 m-re, a zajterhelés hatástávolsága pedig 17 m-re tehető. Ez a hatás jellegében nem különbözik a területen most is zajló faanyag szállításból és a környező ipari területek megközelítéséből eredő hatásoktól. A Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban megtörtént a környezeti hatások vizsgálata, amelynek alapján a program az érintett Natura 2000 területre elhanyagolható mértékű hatást gyakorol, s nincsen olyan hatása, mely kompenzációs intézkedést indokol..

• Nem arról szól-e az egész program, hogy legyen hova tenniük a hulladékot?

A Cica-homok bánya feltöltésére használt anyag nem hulladék, hanem biológiai technológiával tájsebgyógyítási, rekultivációs alkalmazási területre fejlesztett termék. A program minden egyes lépése környezetvédelmi kontroll alatt áll. A feltöltés során a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. hatályos egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyében engedélyezett „R5” jelű technológiából kikerülő minősített építési terméket, illetve az „R11” jelű technológiából kikerülő rekultivációs célú fedőanyag terméket fogjuk felhasználni. A rekultivációs tevékenység és a feltöltéshez használt anyag felszín alatti vizekre gyakorolt – esetleges – hatásainak vizsgálata érdekében hidrodinamikai és transzport modellezés készült, amelynek alapján a tervezett rekultiváció vízföldtani szempontból környezeti kockázatok nélkül elvégezhető.